Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Adria M. kir. Tengerhajózási Rt. története. I. kötet

2008.06.26

 Az Adria Társaság története

Bevezető

Az I. világháború előtti magyar tengerhajózás meghatározó vállalata volt az "ADRIA" Részvénytársaság. Államilag támogatott Magyar királyi Tengerhajózási Részvénytársasággá történt átszerveződésének közelgő centenáriuma alkalmával - úgy érzem - Kötelességünk megemlékezni több évtizedes működéséről. (Ez 18 évvel ezelőtt íródott!)

A kiegyezést követően fellendülő, Ausztriától független magyar külkereskedelem egyre sürgetőbben követelte egy önálló magyar tengerhajózási vállalat megteremtését. Erre azonban az osztrák fél taktikázó, a felmerült magyar igényeket elodázó magatartása miatt, csak a mult század '70-es éveinek a közepétől nyílt lehetőség a Trieszttől független tengerészeti közigazgatásunk megteremtésével és Fiume kikötőjének bekapcsolásával a hátország gazdaságának a vérkeringésébe. Mindezek léterjöttében, a fiumei piac és ipar felvirágoztatásában múlhatatlan érdemeket szerzett,- az 1870. július végén kinevezett, kiegyezés utáni első fiumei magyar kormányzó,- gróf Zichy József, majd később, Zichy miniszterré történt kinevezése után, gróf Szapáry Géza.

1. A kezdet

Fiuménak a magyar koronához való visszakerülése és az ennek hatására ott kibontakozó lehetőségek vonzották haza 1874-ben Os soinack Lajost, hogy itthon új vállalkozásba kezdjen. A fiumei születésű, kereskedő-hajótulajdonos családból származó vállalkozó, a grazi kereskedelmi akadémia elvégzése után Triesztben, Ogyesszában, Hamburgban és New Yorkban sajátította el a szakma gyakorlati ismereteit. Ekkor szerzett ismeretségei nagyban segítették a visszatértekor kezdeményezett vállalkozásában, melyet a magyar liszt nyugat-európai kivitelére alapított. Úgy gondolta, hogy a magyar gazdaság fejlődése érdekében ennek Fiumén keresztül kell történnie Trieszt illetve Hamburg helyett. Lisztünk ekkor jól fizető, keresett árucikk volt Nagy-Britanniában és Hollandiában, sőt a tengeren túl, Dél-Amerikában is. A Németországon keresztül történő kivitel, az egyre erősödő védővámok miatt, mind inkább gazdaságtalanná vált. Trieszt esetében pedig, az ottani kereskedők fölözték volna le a hasznot, s az állam pedig, emelhette volna az  Osztrák-Magyar Lloydnak nyújtott segélyét a kivitel miatt megnyitandó új nyugat-európai járatok miatt. Ez a Llovd kereskedelmi és szállítási igényeinkkel szemben tanúsított érdektelensége miatt nem lett volna jó sem a magyar kormánynak, sem a kereskedőknek, sem a hazai malmoknak. Igy alakulhatott ki az az érdekszövetség, mely Ossoinack elképzelését megvalósította. A fiumei kereskedők részéről: Cattinel­li Hektor, Smoquina Jakab, Ossoinack Lajos a liverpooli Glynn cég fiumei képviselője, a Pannónia és az Egyesült Gőzmalmok részéről: Wahrmann Mór; Fiume város részéről: gr. Szapáry Géza. Ciotta János képviselő; a kormány részéről: gr. Tisza Kálmán és bizalmasa Csernátoni Lajos újságíró képviselő, br. Kemény Gábor akkori kereskedelemügyi miniszter, Matlekovits Sándor közlekedési államtitkár és nem utolsó sorban jeles szépírónk, Jókai Mór országgyűlési képviselő.

Nagyon érdekes Szapáry kormányzó 1876. június elején, br.Simonyi Lajos földművelés,-ipar és kereskedelemügyi miniszterhez írott javaslata Fiume forgalmának fellendítése tárgyában. Mint írja: "Hazai vállalatot ily célra, csak igen nagy anyagi áldozat árán lehetne létrehozni. Idegen lobogójú vállalat azonban, mely Fiume megérintésével csak kibővíti addigi hálózatát, mérsékelt és múló segély mellett is vállalkozhat erre. Ily vállalatul jelentkezett a Glynn-féle, mely tizenkét elsőrendű tehergőzös felett rendelkezik, és Liverpool - Velence között tart fenn rendes havi közlekeedést."

Simonyi akkor még, bízva az Osztrák - Magyar Lloyd szolgáltatásában, nem tette magáévá a javaslatot, a szerződés megkötését nem tartotta időszerűnek, s megtagadta a kért 1250.- Ł járatsegély előteremtését. Hivatali utóda szerencsére másként vélekedett, így a tárgyalások a korábbi javaslat alapján megkezdődtek. Ennek eredményeként 1877. január 20-án egy évre szóló hajózási szerződést kötött a Szapáry által javasolt céggel. A megvalósításban komoly problémát jelentett, hogy a Budapest - Fiume közötti vasúti szállítás fuvarköltségeit nem lehetett csökkenteni a MÁV és a Déli-vasút között meglévő szerződés miatt. Így a fiumei kereskedőknek kellett a piaci költségeket lejebb szállítani oly mértékben, hogy azzal Fiume piacát a külföldiek számára Trieszttel szemben vonzóvá tegyék. Az áru elhelyezésére, kezelésére tárházakat építettek a Zichy mólón. Három évig tartó odaadó szervezőmunkájuk meghozta eredményét. A magyar kormány a tárgyalásokon elhangzott érvek alapján engedélyezett évi 50.000.- Forint segélyt a Fiume - Liverpool közötti gőzhajójáratokra. E támogatás ellenében havonta egy hajót kellett indítaniuk. A segély összegét 2/5 részben a kereskedelmi tárca, 2/5 részben az erősen érdekelt Magyar Államvasutak, s 1/5 részben a Tengerészeti Hatóság teremtete meg. Ez utóbbi főként a befolyó kikötői illetékekből.

A megvalósításhoz Ossoinack, korábbi londoni ismeretsége alapján az előbb említett céget nyerte meg. A vonalon elsőként a társaság ZANCLA nevű gőzöse indult el 1877. március 23-án közel 900 tonnányi rakománnyal. E gőzös, valamint ZERO, ZENA és ZARIPHA nevű társai 12 járatot teljesítettek. Ossoinack, vállalva a kockázatot, - s hogy erősítse kereskedőtársai bizalmát az üzlet iránt -, az államilag segélyezett 9 járaton felül útnak indított Glasgowba egy külön hajót, a WILSTER gőzöst. Ezt ugyan csak úgy tudta elérni, hogy tonnánként 4 shillinggel aláajánlott a trieszti áraknak. Az angol gőzhajózási vállalat kikötői díjkedvezményt kért Fiuméba a cs. és k. kereskedelmi minisztertől, de azt nem kapta meg. Ez miatt a korábbi 18 shilling/tonna díjtételt 20 shillingre emelte, melyet a Tengerészeti Hatóság elutasított, így a Glynn féle hajók tovább indultak a Fekete-tengerre. A fiumei lisztrakomány utolsó tételét pedig a Burns & Mac Yver cég CHERBOURG és OLYMPUS gőzöse vitte el.

1878-tól kellett volna élebelépnie az Osztrák-magyar Lloyd szerződésének a Fiume - Nyugat-Európa viszonylatra. Ez volt az oka, hogy a kormány nem akarta tartósan lekötelezni magát az angol vállalatokkal, s csak egyéves szerződéseket kötött. A Lloyd járatsegély iránti kérelme olyan magas volt, hogy azt a képviselőház nem tudta megszavazni. A kiviteli igény viszont fokozódott Fiuméban, ezért 1878-ban is tovább folytatták a segélyezett hajózást, de most már az új társasággal, s ezévben is küldtek kilenc rakományt Glasgowba a liverpooli 12 felett. A fiumei kereskedők igyekezetének hatására Fiume piaca annyira fellendült, hogy az addig csak Bécsben és Triesztben tevékenykedő Schenker & Comp. szállítási vállalat  Fiuméban, majd Budapesten is fiókot nyitott, E jónevű társaságnak ekkor már több kereskedelmi vállalkozásban volt érdekeltsége, többek között, az O-m Lloydnál, s a Déli Vasútnál is. A fiumei fiók megnyitásának azért volt jelentősége Ossoinackék vállalkozása szempontjából, 

Folytatás következik!!! 

Kép A fiumei Adria palota épülete, korabeli képeslapokon

 

 

 

 

  

Kép

 

 

 

 

 

 

 

  

Kép

 

A mappában található képek előnézete Az Adria m. kir. Tengerhajózási Rt.

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

henrik.k@indamail.hu

(Kalocsai Henrik, 2010.05.28 09:39)

www.fiume.uw.hu

7143. Őcsény, Tolna megye.

(Szabó János, 2010.08.17 19:26)

A nyáron voltunk Fiuméban. reménykedtem, hogy nem romlott a város állaga mióta nem láttam de tévedtem.
Lepukkant ipari várost csináltak belőle,a régi épületei meg pusztulnak tovább. Rossz volt látni.

lendvai.anna@chello.hu

(Lendvai Anna, 2009.02.26 11:11)

Az én dédnagypapám Hartmann József, aki az Adria Tengerhajózási Rt-nek volt igazgatója (vagy valami hasonló). Meg tudná-e nekem mondani, hogy mettől meddig és mi volt pontosan Hartmann József az Rt-nél?
Üdvözlettel
Lendvai Anna